(...)Feketeházy a legszerencsésebb kezű magyar hidtervező mérnökök közé tartozik annyiban, hogy terveinek konczepeziójában egyéb szükséges jó tulajdonságokon kívül, mindig van bizonyos könnyedség és elegánczia. Evvel a jó tulajdonságával szokott ő győzni kisebb-nagyobb pályázatokon. Jelesebb alkotásai közül említésre érdemesek: a szegedi közúti Tisza-hid, a melyet a párisi Eiffel czég épített az ő tervei szerint, a szolnoki vasúti Tisza-hid, a komáromi Duna-hid első terve, a budapesti keleti pályaudvar tetőszerkezete stb. Feketeházy 1892-ig a m. á. v. szolgálatában állott; azóta nyugalomban, de mint a vámháztéri hid pályaterve is mutatja, nem tétlenül él.(...)
Új híd épül a fővárosban
Fővárosi hírek 
(Fővárosi Lapok 1896. október 4.)
Feketeházy Krónika 
Fővárosi hírek 
Vasúti hírek
Közúti hírek 
— A magyar mérnök-egylet első, azaz ut, vasút és hidépitészi osztálya folyó hó 14-kén esti 6 órakor rendkívüli szakülést tart, melyen Feketeházy János mérnök ur,  Budapestet egybekötő vasszerkezetű  hídjának tervezete felett előadást tartand. 
(Budapesti Közlöny, 1868. március 14)
Vegyesek
Vasúti hírek 
— (UJ vasutihid a Tiszán.) Ma kezdődött meg Czékelius Aurélnak, a közlekedésügyi minisztérium műszaki tanácsosának és az államvasutak igazgatósága részéről kiküldött  Banovics Kajetán főfelügyelőnek jelenlétében a szolnoki új Tisza-hidnak megterheltetési próbája. A hatalmas vasszerkezetű hidat (hossza  400 méter) a múlt év szeptember havában kezdték el építeni s a napokban már átadható lesz a forgalomnak. Az uj szerkezetű vasmüveket a magy. kir. államvasutak gépgyára készítette és szerelte föl; a tervezetet a magy. kir. államvasutak építészeti osztályában Feketeházy János és Ofner Ede mérnökök készítették. A  munkálatokat Ullmann Vilmos felügyelő és Pulszky Garibaldi ellenőrizték. A már külsőleg is impozáns hid hét nyílása közül kettő — a Tiszamedre fölött — 97 méter széles, a többi öt, mely az ártér felett vezet, 39 méter széles és igy a hid közel 400 méter hosszú.
(Budapesti Hírlap, 1888. október 23)
A szolnoki vasúti híd
E hid, mely a lánczhid és margitszigeti hid mellett már a harmadik lesz a Dunán a főváros két partja között, a hídfőkön kívül három tömör kőoszlopon nyugszik s e szerint négy nyílással bír, melyek mindenike 90 méter széles, a hid lioszsza tehát, a hidlábak szélességének beszámitásával, mintegy 200 ölet teend, s magassága, egyenlőn a lánczhidéval, a Duna 0 pontja fölött 15 méter (mintegy 48') lesz. Sinei a pesti oldalon a közvágóhid közelében s ennek déli részén futnak el s a budai oldalon a Nádorkert mellől a fehérvári országút közelében, a gyógyforrásoktól északra szaladnak a déli vaspálya sineibe. Pesten a kerepesi vámházon kívül, a kerepesi és köztemetői ut közt fölállitandó központi vaspályaudvarról indulván ki. E központi pályaudvar összeköttetésben lesz a magyar és az osztrák államvaspálya s ennek közvetítésével minden egyéb dunáninneni vaspálya sineivel; a déli vaspálya pedig a tuladunai vaspályák összeköttetéseit közvetitendi. Ily módon segítve lesz, hogy jövőben az 1868- és 1869-ben tapasztalt szállítási kellemetlenségek a fővárosi kereskedőket s ezzel az egész hazai kereskedelmet nem fogják újból nyugtalanitni. Miután a hid a budai részen a csak nemrég elzárt kopasz zátony mély talajának visz, itt egyelőre, egy több ereszszel ellátandó fahid fogja a hídfőt a budai partokhoz kötni; de e fahid a dunaszabályozási munkálatok befejeztével eltávolittatik s megfelelő töltésezéssel lesz pótolva.
Az Összekötő vasúti híd (fortepan.hu 8232)
Összekötő vasúti híd
(Vasárnapi Ujság – 1875/6)
Az összekötő vasútról, a társlapunkban, a „P.U"ban közlött adatok kiegészítéséül megemlítjük, hogy az egész vasút 8.750,000 írtba került, s költségeiből mindössze 9000 frt ment külföldre, ez is csak gépekért. Az összekötő hid hossza 400 méter ; e híd jobbára franczia munka; a vasmunkák Cail et Comp,  párisi gyárában készíttetek; az építést a „Fiiéul Brohy" czég vezette, de a vasrészletekhez való terveket Feketeházy János mérnök hazánkfia készítette és ugyanő vezette a részlettervek kidolgozását; tanúsított szakértelméről a nevezett franczia czég igen hízelgő bizonyítványt állított ki.
(Vasárnapi Ujság – 1877/8)
A tervező 
Az Összeköttetések - Az Összekötő vasúti hídtól a Szabadság hídig című kiállítás digitális melléklete. A cikkek rövidített szövege korabeli újságokból származnak, a forrást ott jelezzük. A címek és a képek a szerkesztők kiegészítései, nem az eredeti cikkek része. Szerkesztette: Domonkos Csaba. A képek forrása: MMKM Katalógustár, TFGy, fortepan.hu. A cikkek forrása: Arcanum Digitális Tudástár Válogatott irodalomjegyzék
Új terv a vasúti hídra 
Az 1888. évvel a fiumei kikötő építkezési munkálataiban egy nagyobb cyklus nyert befejezést. Elkészült a nagy hullámgát (Mária Terézia molo) III. és IV. szakasza s feltöltetett a Fiumar-Delta, melyet a fakereskedelem nyomban el is foglalt. A Finmara- Delta ugyanis központi farakhelyül lett választva, addig is, míg rendszeres fakikötővé kiegészíttetik. A Delta-terület egyszersmind a pályaudvar kiegészítéséül is szolgál s e végből a városon keresztül vonuló s a Fiumára-csatornán egy forgóhíd segélyével a Deltára vezető vágány által lett a pályaudvarral összekapcsolva. (...)
Új vasúti forgóhíd Fiuméban
(Gazdasági Mérnök 1889. november 24.)
Új pályaudvar Budapesten
(...)A pályaház kizárólag magyar mü. Rochlitz Gyula magyar államvasuti főfelügyelő tervezte s minden munkát magyar iparosok végeztek. Az ingoványos talaj javítása hét hónapon át éjjel- nappal folyt cölöpözésbe került, maga az épület tizenhat hó alatt készült el; a tulajdonképi pályaudvar épitésénél az alapozás még nagyobb munkába került, betonozás, feltöltés, elhordás volt szükséges. Itt 4409 kilométernyi vasúthálózat személyforgalma fog összpontosulni, naponkint ötvenkét közlekedő vonattal; az egész hálózat kezelését Tolnay Lajos vezérigazgató vezetése mellett 2200 tisztviselő és 10800 kinevezett szolga végzi. A nagyszerű pályaház emelése körüli szellemi munkában kiválóan közreműködtek Ulbrieh Armin és Feketeházy János főmérnökök, Speidl Bódog és Hauff mérnökök s több segédmérnök. (...)
(Fővárosi Lapok 1884. augusztus 14.)
A minap egész csöndben megkezdték  a vámháztéri uj Dunahid építését. Ennek  a  hídnak a tervét tudvalevőleg Feketéházy János volt állam- vasúti főmérnök készítette, elnyervén e tervével a nemzetközi hidpályázat második diját. De ez a terv többféle átalakításon és javításon ment keresztül, mig a kivitel stádiumába jutott. Lukács Béla kereskedelmi miniszter nem volt egészen kibékülve a pályanyertes  hidtervekkel és ezért a minisztériuma kebelében teljesen uj hídépítési szakosztályt szervezett. E szakosztálynak, melynek élén Czekelius osztálytanácsos áll, az  a föladata, hogy az uj Duna- hidak terveit előkészítse s a pályanyertes müveket a viszonyokhoz képest  átalakítsa és költségeiket a rendelkezésre álló összeggel harmóniába hozza. A szakosztály, a melyben hat jeles mérnök dolgozik, a vámháztéri hid terveivel  már elkészült s mivel az alapozásra kiirt pályázat
eredménynyel járt, az alapozási munkálatokat a héten megkezdték.  (...) A vámháztéri hid a lánchidhoz hasonlóan három nyílású hid lesz, csakhogy nem magasra akasztott láncok, hanem a hidpillérekbe épített konzolok fogják tartani. (...) A vámháztéri uj hid, jóllehet, hogy első sorban a téherközlekedés céljára szolgál, impozáns dísze lesz a fővárosnak. Mozgathatatlan, szilárd ive a lánohidénál sokkal merészebb hajlással fogja összekötni az egyik partot a másikkal. Széles kocsiutja mellett, a melyen villámos vasút fog járni, két oldalt galogutak lesznek. Alatta fog keresztülmenni a villámvezeték. A mennyire  a vasszerkezet megengedi, a hídnak esztétikai részére is gondot fordítanak. (...)
(Budapesti Hírlap, 1894. szeptember 25.)
Közúti hírek
A Szegedi állandó hid vállalata f. hó 18-án lett a párizsi Eiffel ezégnek odaítélve. Ez ítéletre különösen a tervezett hid monumentális eredetisége — minek következtében, szakféifiak bizonyítása szerint, az uj építmény akár mely világvárosnak díszére válnék, továbbá azon körülmény, hogy a kiviteli 1.214,700 frt általányösszeg az előirányzott 1.250,000 frt összeghez legközelebb jár — volt döntő a szakférfiak előtt. Minthogy a hazai vállalkozók — köztük a magyar államvasutak gépgyára — által benyújtott tervezetek és ajánlatok nem feleltek meg az igényeknek, sőt a benyújtott 23 tervezet közül csak 4 külföldi tervei és pedig az elfogadott Eiffel-féle, melyet különben magyar mérnök, az összekötő vasúti hid s az operaház vastetőzetének ismert szerkeztője, Feketeházy János tervezett, továbbá Seyrig Th. szintén párizsi vállalkozó két terve és a Holzmann és Beukiser-féle tervek kerülhettek részletes
tárgyalás alá; hosszab beható tanácskozás után az ismert határozat jött létre, mely szerint Eiffelnek azon kötelezettség mellett, hogy a kiküldendő szakközegek a hid stabilitására vonatkzó javaslatait és a netalán szükségelt csekélyebb módosításokat tartozik a válallkozó ezég keresztül vinni, átadandó lenne az építkezés, illetőleg a kivitel. Azonkívül az Eiffel G. ezég képviselője, Gyengő László, szintén egyik jelesebb mérnökünk, arra kötelezte magát, hogy az öszszes anyagokat csakis Magyarországban szerzi meg s csak oly anyagért fordul más országokhoz, a mely nálunk kellő minőségben és megfelelő árakon be nem szerezhető. (...)
Magyar tervező tervezi, az Eiffel cég építi Szeged hídját 
(Gazdasági Mérnök, 1880. szeptember 30.)
Az utolsó években Magyarországon történt nagyobbszabásu építkezések közé mindenesetre a befejezés felé közeledő komári Dunahid is sorozandó. Az új híd — a pozsonyi Ferencz József-hid testvére — Komárom városát, mely eddigelé izoláltságánál fogva fejlődésében tetemesen meg volt akadályozva, jobb jövő felé van hivatva vezetni s a Komárom átellenében fekvő Ujszönynek is bizonyára szép lendületet fog adni az által, hogy a két városnak egy törvénykezés alá s egyéb tekintetekben nyilvánuló egyesítését is lehetővé fogja tenni. Az évnek nagyrészén át, tudniillik — az erős jégzajlás miatt — a posta s egyéb összeköttetés csupán Érsekújvár felé volt fentartható s ez is csak akkor volt lehetséges, ha a Vág, Nyitra és Zsitva folyók mindennemű közlekedést meg nem akadályoztak. Az állandó Dunahid tehát a közgazdaság, közigazgatás és törvénykezés terén felmerült hátrányokat és károkat van hivatva megszüntetni. A komáromi hid 30 méterrel a mostani hajóhíd alatt épül és egyenlőre gyalogosok s kocsiközlekedés részére van szánva, oly széles méretekben való szerkezet mellett azonban, hogy annak idején (a pozsonyi vashidhoz hasonlóan) vasúti vágány fölvételére is alkalmas leend. Hosszúsága 415 méter. (...)
A komáromi Dunahid
(Gazdasági Mérnök, 1891.november 22.)
— Új vashid a Dunán. Esztergomban, mint levelezőnk Írja, e héten hozzá kezdtek a dunai vashid építéséhez, mely másfélmillió forintba kerül. Ez a hid az ország második hidja lesz, mert azt nagyságra nézve csak a budapesti Margit-hid fogja felülmúlni, mely tudvalevőleg Magyarország legnagyobb hidja. Az esztergomi hid négy erős kő-pilléren fog nyugodni, melyeket a vízállás 0 foka alatt 14 méterre kezdenek építeni oly módon, hogy még árvíz idején is a vízállás felett 7 méter magasan álljanak ki a vízből. A hid épitését a párkányi oldalon kezdik meg és csak a jövő év közepére tervezik az építkezés befejezését. Ezen a hídon nemcsak kocsik és gyalogosok, hanem vonalok is közlekednek, majd ha a párkányesztergomi vasút kiépül.
Az esztergomi Mária Valéria híd építésének kezdete
(Pesti Napló, 1893.november 5.)
Vegyesek
— (A forthi híd megnyitásán), mint velünk közlik, Magyarország is képviselve volt. Az angol külügyminisztérium meghívására Baross   kereskedelemügyi miniszter két szakembert, Czelcelius Aurél műszaki tanácsost és Feketeházy János magyar államvasúti  főmérnököt küldötte ki a megnyitáshoz. (Pesti Hírlap, 1890. március 9.)
- Előléptetések és kinevezések a m. kir. államvasutaknál. A közmunka és közlekedésügyi minister ur ő nagyméltósága Krenner Vilmos, Polgár Péter, Feketeházy János főmérnököket, Faragó Gyula osztálymérnököt, Stiaszny Nándor főkiadót, Zombory Pál főmérnököt, Kuttner Izidor főellenőrt, Schandl Mihály és Horschetzky Sándor főmérnököket, Oelhofer Hubert és Fessler Antal főellenőröket a III. rangfokozat 2-ik osztályából ugyanazon rangfokozat 1-ső osztályába (...) nevezte ki. (Vasuti és Közlekedési Közlöny, 1887/25)
Magyar mérnöki tervek és rajzok kiállítása az 1878. évi párisi világtárlaton. (...) I) Feketeházy János budapesti mérnök magán kiállítása: a) Dunahíd-tervezet, 4 nagy darab érdekes rajz, fekete keretekbe foglalva és a főfal déli  oldalára függesztve; b) nagy albumban: a budapesti összekötő vasúti dunahid vasszerkezetének tervei és egy  hídfő-minta, mely a Schlick-féle vasöntödében  készült Budapesten. (...) (Gazdasági Mérnök, 1879. február 1)
- A  sajtóesküdtek  kisorsolása. Budapest,  december 131 Ma  sorsolták  ki  a jövő évi  sajtóesküdteket a  régi városháza  tanácstermében Gtlléri  Szabó János elnökleté alatt.  Ezúttal  a  pótesküdteket  nem  negyedévi,   hanem havi  ciklusokra sorsolták,  még  pedig  minden  hónapra huszonnégyet. A  sorsolás  eredménye  ez: Bendas  esküdtek: I.  negyedév: Báró  Andreánszky   Gábor,  Szmre- csányi  Miklós,  Végh  Aurél,  Dankovszky  István,  Politzer Zsigmond,  gróf Karácsonyi  László,  Förster  Ottó, Balassa Ernő,  Weisz  Gyula,  Lakos   Lajos,   Innocent  Ferenc, Feketeházy  János,  ifjabb  Luczenbacher  Pál,(...). (Pesti Napló, 1895. december 14)
1890-ik  évi  február  hóban  engedélyezett  szabadalmak. (...) 340. Feketeházy  János m. kir. államvasuti főmérnök Budapesten, gyorsan  szétszedhető fölszerelhető vas  hídszerkezetek; a szab. kelt 1890. febr. 16., fiz. 1 évre, titkos leirás. (...) (Budapesti Közlöny, 1890. augusztus 30)
Egyetemes szakülés. 1875. decz. 11 -kén. Elnök: Hieronymi Károly. Jelenvolt 35 egyleti tag. Tárgy: Feketeházy János felolvasása. »A sűrített léggel való alapozásról.« (A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 10. évfolyam (1876)4. szám)
1891-ik  évi  február  hóban  engedélyezett szabadalmak.  (...) 255. Feketeházy János Budapesten, váltóállító és záró készülék; a szab. kelt 1891. febr. 15., fiz. 1 évre, leirás nyilt. (...) (Budapesti Közlöny, 1891. október 1.)
Feketeházy János élete és munkássága
Szolnoki vasúti híd
(...)Feketeházy a legszerencsésebb kezű magyar hidtervező mérnökök közé tartozik annyiban, hogy terveinek konczepeziójában egyéb szükséges jó tulajdonságokon kívül, mindig van bizonyos könnyedség és elegánczia. Evvel a jó tulajdonságával szokott ő győzni kisebb-nagyobb pályázatokon. Jelesebb alkotásai közül említésre érdemesek: a szegedi közúti Tisza-hid, a melyet a párisi Eiffel czég épített az ő tervei szerint, a szolnoki vasúti Tisza-hid, a komáromi Duna-hid első terve, a budapesti keleti pályaudvar tetőszerkezete stb. Feketeházy 1892-ig a m. á. v. szolgálatában állott; azóta nyugalomban, de mint a vámháztéri hid pályaterve is mutatja, nem tétlenül él.(...)
Új híd épül a fővárosban
Fővárosi hírek 
(Fővárosi Lapok 1896. október 4.)
Feketeházy Krónika
Fővárosi hírek 
Vasúti hírek
Közúti hírek 
— A magyar mérnök-egylet első, azaz ut, vasút és hidépitészi osztálya folyó hó 14-kén esti 6 órakor rendkívüli szakülést tart, melyen Feketeházy János mérnök ur,  Budapestet egybekötő vasszerkezetű  hídjának tervezete felett előadást tartand. 
(Budapesti Közlöny, 1868. március 14)
Vegyesek
Vasúti hírek 
— (UJ vasutihid a Tiszán.) Ma kezdődött meg Czékelius Aurélnak, a közlekedésügyi minisztérium műszaki tanácsosának és az államvasutak igazgatósága részéről kiküldött  Banovics Kajetán főfelügyelőnek jelenlétében a szolnoki új Tisza-hidnak megterheltetési próbája. A hatalmas vasszerkezetű hidat (hossza  400 méter) a múlt év szeptember havában kezdték el építeni s a napokban már átadható lesz a forgalomnak. Az uj szerkezetű vasmüveket a magy. kir. államvasutak gépgyára készítette és szerelte föl; a tervezetet a magy. kir. államvasutak építészeti osztályában Feketeházy János és Ofner Ede mérnökök készítették. A  munkálatokat Ullmann Vilmos felügyelő és Pulszky Garibaldi ellenőrizték. A már külsőleg is impozáns hid hét nyílása közül kettő — a Tiszamedre fölött — 97 méter széles, a többi öt, mely az ártér felett vezet, 39 méter széles és igy a hid közel 400 méter hosszú.
(Budapesti Hírlap, 1888. október 23)
E hid, mely a lánczhid és margitszigeti hid mellett már a harmadik lesz a Dunán a főváros két partja között, a hídfőkön kívül három tömör kőoszlopon nyugszik s e szerint négy nyílással bír, melyek mindenike 90 méter széles, a hid lioszsza tehát, a hidlábak szélességének beszámitásával, mintegy 200 ölet teend, s magassága, egyenlőn a lánczhidéval, a Duna 0 pontja fölött 15 méter (mintegy 48') lesz. Sinei a pesti oldalon a közvágóhid közelében s ennek déli részén futnak el s a budai oldalon a Nádorkert mellől a fehérvári országút közelében, a gyógyforrásoktól északra szaladnak a déli vaspálya sineibe. Pesten a kerepesi vámházon kívül, a kerepesi és köztemetői ut közt fölállitandó központi vaspályaudvarról indulván ki. E központi pályaudvar összeköttetésben lesz a magyar és az osztrák államvaspálya s ennek közvetítésével minden egyéb dunáninneni vaspálya sineivel; a déli vaspálya pedig a tuladunai vaspályák összeköttetéseit közvetitendi. Ily módon segítve lesz, hogy jövőben az 1868- és 1869-ben tapasztalt szállítási kellemetlenségek a fővárosi kereskedőket s ezzel az egész hazai kereskedelmet nem fogják újból nyugtalanitni. Miután a hid a budai részen a csak nemrég elzárt kopasz zátony mély talajának visz, itt egyelőre, egy több ereszszel ellátandó fahid fogja a hídfőt a budai partokhoz kötni; de e fahid a dunaszabályozási munkálatok befejeztével eltávolittatik s megfelelő töltésezéssel lesz pótolva.
Az Összekötő vasúti híd (fortepan.hu 8232)
Összekötő vasúti híd
(Vasárnapi Ujság – 1875/6)
Az összekötő vasútról, a társlapunkban, a „P.U"ban közlött adatok kiegészítéséül megemlítjük, hogy az egész vasút 8.750,000 írtba került, s költségeiből mindössze 9000 frt ment külföldre, ez is csak gépekért. Az összekötő hid hossza 400 méter ; e híd jobbára franczia munka; a vasmunkák Cail et Comp,  párisi gyárában készíttetek; az építést a „Fiiéul Brohy" czég vezette, de a vasrészletekhez való terveket Feketeházy János mérnök hazánkfia készítette és ugyanő vezette a részlettervek kidolgozását; tanúsított szakértelméről a nevezett franczia czég igen hízelgő bizonyítványt állított ki.
(Vasárnapi Ujság – 1877/8)
A tervező 
Az Összeköttetések - Az Összekötő vasúti hídtól a Szabadság hídig című kiállítás digitális melléklete. A cikkek rövidített szövege korabeli újságokból származnak, a forrást ott jelezzük. A címek és a képek a szerkesztők kiegészítései, nem az eredeti cikkek része. Szerkesztette: Domonkos Csaba. A képek forrása: MMKM Katalógustár, TFGy, fortepan.hu. A cikkek forrása: Arcanum Digitális Tudástár Válogatott irodalomjegyzék
Új terv a vasúti hídra 
Az 1888. évvel a fiumei kikötő építkezési munkálataiban egy nagyobb cyklus nyert befejezést. Elkészült a nagy hullámgát (Mária Terézia molo) III. és IV. szakasza s feltöltetett a Fiumar-Delta, melyet a fakereskedelem nyomban el is foglalt. A Finmara- Delta ugyanis központi farakhelyül lett választva, addig is, míg rendszeres fakikötővé kiegészíttetik. A Delta-terület egyszersmind a pályaudvar kiegészítéséül is szolgál s e végből a városon keresztül vonuló s a Fiumára-csatornán egy forgóhíd segélyével a Deltára vezető vágány által lett a pályaudvarral összekapcsolva. (...)
Új vasúti forgóhíd Fiuméban
(Gazdasági Mérnök 1889. november 24.)
Új pályaudvar Budapesten
(...)A pályaház kizárólag magyar mü. Rochlitz Gyula magyar államvasuti főfelügyelő tervezte s minden munkát magyar iparosok végeztek. Az ingoványos talaj javítása hét hónapon át éjjel-nappal folyt cölöpözésbe került, maga az épület tizenhat hó alatt készült el; a tulajdonképi pályaudvar épitésénél az alapozás még nagyobb munkába került, betonozás, feltöltés, elhordás volt szükséges. Itt 4409 kilométernyi vasúthálózat személyforgalma fog összpontosulni, naponkint ötvenkét közlekedő vonattal; az egész hálózat kezelését Tolnay Lajos vezérigazgató vezetése mellett 2200 tisztviselő és 10800 kinevezett szolga végzi. A nagyszerű pályaház emelése körüli szellemi munkában kiválóan közreműködtek Ulbrieh Armin és Feketeházy János főmérnökök, Speidl Bódog és Hauff mérnökök s több segédmérnök. (...)
A minap egész csöndben megkezdték  a vámháztéri uj Dunahid építését. Ennek  a  hídnak a tervét tudvalevőleg Feketéházy János volt állam- vasúti főmérnök készítette, elnyervén e tervével a nemzetközi hidpályázat második diját. De ez a terv többféle átalakításon és javításon ment keresztül, mig a kivitel stádiumába jutott. Lukács Béla kereskedelmi miniszter nem volt egészen kibékülve a pályanyertes  hidtervekkel és ezért a minisztériuma kebelében teljesen uj hídépítési szakosztályt szervezett. E szakosztálynak, melynek élén Czekelius osztálytanácsos áll, az  a föladata, hogy az uj Duna- hidak terveit előkészítse s a pályanyertes müveket a viszonyokhoz képest  átalakítsa és költségeiket a rendelkezésre álló összeggel harmóniába hozza. A szakosztály, a melyben hat jeles mérnök dolgozik, a vámháztéri hid terveivel  már elkészült s mivel az alapozásra kiirt pályázat eredménynyel járt, az alapozási munkálatokat a héten megkezdték.  (...) A vámháztéri hid a lánchidhoz hasonlóan három nyílású hid lesz, csakhogy nem magasra akasztott láncok, hanem a hidpillérekbe épített konzolok fogják tartani. (...) A vámháztéri uj hid, jóllehet, hogy első sorban a téherközlekedés céljára szolgál, impozáns dísze lesz a fővárosnak. Mozgathatatlan, szilárd ive a lánohidénál sokkal merészebb hajlással fogja összekötni az egyik partot a másikkal. Széles kocsiutja mellett, a melyen villámos vasút fog járni, két oldalt galogutak lesznek. Alatta fog keresztülmenni a villámvezeték. A mennyire  a vasszerkezet megengedi, a hídnak esztétikai részére is gondot fordítanak. (...)
(Budapesti Hírlap, 1894. szeptember 25.)
Közúti hírek
A Szegedi állandó hid vállalata f. hó 18-án lett a párizsi Eiffel ezégnek odaítélve. Ez ítéletre különösen a tervezett hid monumentális eredetisége — minek következtében, szakféifiak bizonyítása szerint, az uj építmény akár mely világvárosnak díszére válnék, továbbá azon körülmény, hogy a kiviteli 1.214,700 frt általányösszeg az előirányzott 1.250,000 frt összeghez legközelebb jár — volt döntő a szakférfiak előtt. Minthogy a hazai vállalkozók — köztük a magyar államvasutak gépgyára — által benyújtott tervezetek és ajánlatok nem feleltek meg az igényeknek, sőt a benyújtott 23 tervezet közül csak 4 külföldi tervei és pedig az elfogadott Eiffel- féle, melyet különben magyar mérnök, az összekötő vasúti hid s az operaház vastetőzetének ismert s zerkeztője, Feketeházy János tervezett, továbbá Seyrig Th. szintén párizsi vállalkozó két terve és a Holzmann és Beukiser-féle tervek kerülhettek részletes tárgyalás alá; hosszab beható tanácskozás után az ismert határozat jött létre, mely szerint Eiffelnek azon kötelezettség mellett, hogy a kiküldendő szakközegek a hid stabilitására vonatkzó javaslatait és a netalán szükségelt csekélyebb módosításokat tartozik a válallkozó ezég keresztül vinni, átadandó lenne az építkezés, illetőleg a kivitel. Azonkívül az Eiffel G. ezég képviselője, Gyengő László, szintén egyik jelesebb mérnökünk, arra kötelezte magát, hogy az öszszes anyagokat csakis Magyarországban szerzi meg s csak oly anyagért fordul más országokhoz, a mely nálunk kellő minőségben és megfelelő árakon be nem szerezhető. (...)
Magyar tervező tervezi, az Eiffel cég építi Szeged hídját 
(Gazdasági Mérnök, 1880. szeptember 30.)
Az utolsó években Magyarországon történt nagyobbszabásu építkezések közé mindenesetre a befejezés felé közeledő komári Dunahid is sorozandó. Az új híd — a pozsonyi Ferencz József-hid testvére — Komárom városát, mely eddigelé izoláltságánál fogva fejlődésében tetemesen meg volt akadályozva, jobb jövő felé van hivatva vezetni s a Komárom átellenében fekvő Ujszönynek is bizonyára szép lendületet fog adni az által, hogy a két városnak egy törvénykezés alá s egyéb tekintetekben nyilvánuló egyesítését is lehetővé fogja tenni. Az évnek nagyrészén át, tudniillik — az erős jégzajlás miatt — a posta s egyéb összeköttetés csupán Érsekújvár felé volt fentartható s ez is csak akkor volt lehetséges, ha a Vág, Nyitra és Zsitva folyók mindennemű közlekedést meg nem akadályoztak. Az állandó Dunahid tehát a közgazdaság, közigazgatás és törvénykezés terén felmerült hátrányokat és károkat van hivatva megszüntetni. A komáromi hid 30 méterrel a mostani hajóhíd alatt épül és egyenlőre gyalogosok s kocsiközlekedés részére van szánva, oly széles méretekben való szerkezet mellett azonban, hogy annak idején (a pozsonyi vashidhoz hasonlóan) vasúti vágány fölvételére is alkalmas leend. Hosszúsága 415 méter. (...)
A komáromi Dunahid
(Gazdasági Mérnök, 1891.november 22.)
— Új vashid a Dunán. Esztergomban, mint levelezőnk Írja, e héten hozzá kezdtek a dunai vashid építéséhez, mely másfélmillió forintba kerül. Ez a hid az ország második hidja lesz, mert azt nagyságra nézve csak a budapesti Margit-hid fogja felülmúlni, mely tudvalevőleg Magyarország legnagyobb hidja. Az esztergomi hid négy erős kő-pilléren fog nyugodni, melyeket a vízállás 0 foka alatt 14 méterre kezdenek építeni oly módon, hogy még árvíz idején is a vízállás felett 7 méter magasan álljanak ki a vízből. A hid épitését a párkányi oldalon kezdik meg és csak a jövő év közepére tervezik az építkezés befejezését. Ezen a hídon nemcsak kocsik és gyalogosok, hanem vonalok is közlekednek, majd ha a párkányesztergomi vasút kiépül.
Az esztergomi Mária Valéria híd építésének kezdete
(Pesti Napló, 1893.november 5.)
Vegyesek
— (A forthi híd megnyitásán), mint velünk közlik, Magyarország is képviselve volt. Az angol külügyminisztérium meghívására Baross   kereskedelemügyi miniszter két szakembert, Czelcelius Aurél műszaki tanácsost és Feketeházy János magyar államvasúti  főmérnököt küldötte ki a megnyitáshoz. (Pesti Hírlap, 1890. március 9.)
- Előléptetések és kinevezések a m. kir. államvasutaknál. A közmunka és közlekedésügyi minister ur ő nagyméltósága Krenner Vilmos, Polgár Péter, Feketeházy János főmérnököket, Faragó Gyula osztálymérnököt, Stiaszny Nándor főkiadót, Zombory Pál főmérnököt, Kuttner Izidor főellenőrt, Schandl Mihály és Horschetzky Sándor főmérnököket, Oelhofer Hubert és Fessler Antal főellenőröket a III. rangfokozat 2-ik osztályából ugyanazon rangfokozat 1-ső osztályába (...) nevezte ki. (Vasuti és Közlekedési Közlöny, 1887/25)
Magyar mérnöki tervek és rajzok kiállítása az 1878. évi párisi világtárlaton. (...) I) Feketeházy János budapesti mérnök magán kiállítása: a) Dunahíd-tervezet, 4 nagy darab érdekes rajz, fekete keretekbe foglalva és a főfal déli  oldalára függesztve; b) nagy albumban: a budapesti összekötő vasúti dunahid vasszerkezetének tervei és egy  hídfő-minta, mely a Schlick-féle vasöntödében  készült Budapesten. (...) (Gazdasági Mérnök, 1879. február 1)
- A  sajtóesküdtek  kisorsolása. Budapest,  december 131 Ma  sorsolták  ki  a jövő évi  sajtóesküdteket a  régi városháza  tanácstermében Gtlléri  Szabó János elnökleté alatt.  Ezúttal  a  pótesküdteket  nem  negyedévi,   hanem havi  ciklusokra sorsolták,  még  pedig  minden  hónapra huszonnégyet. A  sorsolás  eredménye  ez: Bendas  esküdtek: I.  negyedév: Báró  Andreánszky   Gábor,  Szmre- csányi  Miklós,  Végh  Aurél,  Dankovszky  István,  Politzer Zsigmond,  gróf Karácsonyi  László,  Förster  Ottó, Balassa Ernő,  Weisz  Gyula,  Lakos   Lajos,   Innocent  Ferenc, Feketeházy  János,  ifjabb  Luczenbacher  Pál,(...). (Pesti Napló, 1895. december 14)
1890-ik  évi  február  hóban  engedélyezett  szabadalmak. (...) 340. Feketeházy  János m. kir. államvasuti főmérnök Budapesten, gyorsan  szétszedhető fölszerelhető vas  hídszerkezetek; a szab. kelt 1890. febr. 16., fiz. 1 évre, titkos leirás. (...) (Budapesti Közlöny, 1890. augusztus 30)
Egyetemes szakülés. 1875. decz. 11 -kén. Elnök: Hieronymi Károly. Jelenvolt 35 egyleti tag. Tárgy: Feketeházy János felolvasása. »A sűrített léggel való alapozásról.« (A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 10. évfolyam (1876)4. szám)
1891-ik  évi  február  hóban  engedélyezett szabadalmak.  (...) 255. Feketeházy János Budapesten, váltóállító és záró készülék; a szab. kelt 1891. febr. 15., fiz. 1 évre, leirás nyilt. (...) (Budapesti Közlöny, 1891. október 1.)
Feketeházy János élete és munkássága
Szolnoki vasúti híd
(Fővárosi Lapok 1884. augusztus 14.)